Kérjük támogasd Alapítványunkat adód 1%-ának felajánlásával. Adószámunk: 18899173-1-43

Az ivartalanításról leendő örökbefogadóknak és érdeklődőknek

Mint a legtöbb fajtamentő csoporthoz, hozzánk is gyakran érkezik érdeklődés: kiadjuk-e a gondozásunkban lévő kutyákat ivarosan? Erre a kérdésre mindig, minden körülmények között egy válaszunk van: nem.

De miért nem…?

…hangzik el a szemrehányó kérdés megannyi esetben. Jóllehet, a mai magyar lakosság, de még az aktív kutyatartók nagyrésze sincs tisztában a magyarországi állatvédelem szomorú helyzetével.

Összetett problémáról van szó, amit mindenkinek ajánlott legalább kívülről megismernie, hogy megértse, miért tiltakozik minden felelősségteljes állatvédő szervezet az ivaros kutyák továbbadása ellen.

Magyarországon a becslések szerint több százezer kóbor kutya él (a macskák száma gyakorlatilag megbecsülhetetlen). A számos állatvédő szervezet, alapítvány éjjel-nappal küzd a segítségre szoruló állatokért, de addig, amíg a megmentett, felelősen örökbeadott állat helyére a következő tavasszal 6-12 kiskutya születik, addig ez csupán reménytelen szélmalomharc. Nincs ma Magyarországon gyakorlatilag olyan menhely, amely azonnal tud kutyát fogadni, mindenhol komoly napi küzdelmet jelent egy-egy segítségre szoruló állat elhelyezése (ha el tudják egyáltalán helyezni). Megjegyezzük,ehhez a tevékenységhez az állatvédelmi szervezetek semmilyen állami támogatást nem kapnak, kizárólag adományokból és az adó 1%-ból befolyó összegekből tudnak gazdálkodni.

A jelen helyzetben csak egy humánus és elfogadható módja van a felesleges szaporulat megakadályozásának, a kötelező mikrochip és az ivartalanítás.

Mi a helyzet a fajtatiszta kutyákkal?

Sajnos a fajtatiszta kutyák semennyivel sincsenek jobb helyzetben, mint keverék társaik. Szerte az országban rengeteg menhelyen élnek fajtatiszta kutyák, akiknek valaha még talán törzskönyve, saját kosara, nyakörve is volt, ám gazdáik nem voltak felkészülve a kutya fajtájával járó nehézségekre, hibásan, rossz szempontok alapján választották az adott típust, s meg is tehették, hiszen olcsón hozzájutottak a fajtatisztának mondott kutyushoz.

Rengeteg kiskutya születik nem éppen megbízható, pénzközpontú tenyészetekben és szaporítóknál. Mivel ezek a kutyák több tízezer forintért értékesíthetőek, a szaporítók elsődleges célja a mennyiségi, és nem a minőségi tenyésztés.

Az ilyen helyről vásárolt kutyáról soha nem tudható biztosan, nem hordoz-e genetikailag kódolt betegségeket, a fajtára jellemző kórképeket, de sokszor még azt sem, fajtatiszta-e egyáltalán. Elég körülnézni bármely fajtamentő csoportnál, biztosan fogunk találni szaporított, süket-, vak-, angolkóros, gerincbeteg, visszamaradott, egy éves korára már súlyosan diszpláziás, stb. kutyát. A kényesebb, nehezebben tenyészthető fajták (pl.bulldogok) selejtjeit pénzéhes szaporítójuk egyszerűen utcára dobja, egyéb módon megszabadul tőle. Az anyaállatokat a legtöbb ilyen helyen kiskutyagyárként kezelik, rettentő körülmények között, rossz minőségű eledelen (pl. moslék) vegetálva elletik őket, ameddig testük végleg fel nem mondja a szolgálatot.

A legrosszabb helyzetben mindig az aktuálisan ‘divatos’ fajták vannak. A legkelendőbbnek évek óta a kistestű, dekoratív (Yorki, Chihuahua, Pincher, stb),valamint a különleges kinézetű kutyák bizonyulnak, például a Dalmata, sok molosszer (masztiffok, bulldogok, Boxer, stb),és sajnos ide tartoznak a szánhúzó kutyák is.

Könnyen belátható, miért olyan keresett fajta a Husky, a Malamut vagy a Szamojéd: sokszor farkasra emlékeztetnek, az évek során egész legendáriumot teremtettek nekik a különböző kalandregények, rajz- és játékfilmek. Mindig mosolygósak, a kék szem, tömött, rajzos – vagy éppen hófehér – bunda pedig valóban nagyon különlegesséteszi őket. Remek piacot teremtenek a felelőtlen szaporítóknak és a tájékozatlan, vagy a tanácsokat megfogadni nem hajlandó vásárlóknak.

De én nem akarok szaporítani!

Ez esetben egyrészt nem szükséges, hogy a kutya ivaros legyen, másrészt pedig nem szabad elfelejteni, hogy balesetek mindig történnek. Az ivaros kutyában mindig ott a lehetőség a vemhesülésre/fedezésre, elég csak egy óra egyedül a kertben, egy nyitva hagyott kertkapu, vagy egy mászni szerető kan a szomszédból, és máris kapja a menhely a telefont, hogy lenne itt 8 kiskutya… Kevés az olyan kutya, akire a nap 24 órájában figyelni tud a gazdája, így bármikor megtörténhet a baj. Legyünk őszinték magukhoz, a leggondosabb gazdinak is lankad néha a figyelme, a legbiztosabb zár is elromlik néha, a legmagasabb kerítést is van, aki átugorja: ne kockáztassunk.

Én csak egy almot szeretnék. Ez miért olyan nagy baj?

Azért, mert egyrészt a gondozásunkban lévő kutyák felmenői, előélete, kórtörténete nem ismert és ez számos veszélyforrást jelent a születendő apróságoknak, másrészt pedig mert a megszületett, majd elajándékozott kiskutyák sorsa a vakszerencsére van bízva. Sok ‘csak egy alomnyi’ kiskutya köt ki az utcán, gyepmesteri telepeken,vagy éppen nálunk, az alapítvány gondozásában.

A mai, szó szoros értelmében tragikus helyzetben nem engedhetjük meg, hogy magunk alatt vágjuk a fát és hagyjuk “termelődni” az újabb és újabb megmentendő kutyákat.

Harmadrészt, ha a szaporított kölykök bekerülnek a tenyésztési véráramba, komoly veszélyt jelentenek az országos fajtaállományra és végsősoron a fajta hazai “felhíguláshoz” vezetnek a betegségekkel, rizikófaktorokkal terhelt tenyészállatok.

Érdemes számba venni a kiskutyák születésével járó költségeket is. A fogantatás pillanatától kezdve az anyakutyának speciális étrendre, kiegészítőkre, rendszeres orvosi vizsgálatokra van szüksége, a kölykök születésével pedig tovább fokozódnak a költségek- az anyakutyán kívül a kölykök táplálása is súlyos összegekbe kerül, nem beszélve az orvosi vizsgálatokról, kétszeri féreghajtásról és oltási programról és kötelező chipezésről: a kölykök nyolc hetes korára a költségek több százezer forintra is rúghatnak.

Hazánkban rengeteg kutya születik, még több kutya (kölyök vagy felnőtt) keres gazdát, így egyáltalán nem könnyű gazdát találni a kölyköknek- jó gazdát pedig még nehezebb. Egy átlagos, 6-8 kölykös alomban ez többek között azt is jelenti, hogy 6-8 kutya életét kell folyamatosan nyomon követni és időről-időre megbizonyosodni arról, hogy valóban megfelelően tartják és látják el őket: könnyen belátható, hogy aki nincs felkészülve, berendezkedve erre az életstílusra, annak ez gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás.

Az ivartalanítás drága, állatkínzás, megváltoztatja a kutyát, tohonya és buta lesz!

..és még sok hasonló sületlenség, amellyel az emberek magukat és másokat kábítanak. Maga a beavatkozás semmivel sem veszélyesebb, elítélendőbb, mint egy mandulaműtét. A műtét mindig mély altatásban történik, a lábadozási idő rövid, a hormonok kiürülésével a kutya élete nyugodtabb, kiegyensúlyozotabb lesz. Vajon az nem állatkínzás, ha a szexuálisan felajzott kutyát hagyjuk hosszú napokig vonyítani, szűkölni az ajtóban, ablakban, kennelben? Ha hagyjuk, hogy megveresse magát egy akármilyen szukáért? Ha tüzel, vagy szukát érez, megszökik, elüti egy autó, elvész? Ha a tüzelő szukának fájdalmai vannak, látványosan rossz a közérzete? Ha mégis hozzáférkőzik egy kan kutya a tüzelő szukához, a vemhesség vagy a szülés közben pedig komplikációk lépnek fel?

Gondoljuk át ezeket mégegyszer.

Az ivartalanítás a viselkedési zavarok mellett sok egészségügyi kockázatot is minimalizál, a méhgyulladás, petefészek-, emlő- vagy hererák, prosztata-megnagyobbodás, gátsérv esélyét jelentősen csökkenti, nincs álvemhesség, a kutya várható élettartama jelentősen megnő.

Az ivartalanított kutya ugyanolyan marad, mint azelőtt, aktív, játékos, ragaszkodó és okos, nem fog minket megutálni, csupán kevésbé lesz szökős, vagy más kutyákkal agresszív, hiszen nincs miért vásárra vigye a bőrét.

Az ivartalanítás egyszeri műtét, így egyszeri költség is, amire akkor is össze lehet spórolni a pénzt, ha éppen nem áll a rendelkezésünkre az összeg (összehasonlításképpen, egy prémium minőségű 15kg-os kutyatáp 15-20 000 forint is lehet, nem beszélve mondjuk a kölyökkutyák oltási programjáról, ami szintén tetemes összeg).

A kutyatartás nem olcsó dolog- ha kételyeink vannak anyagi helyzetünkkel kapcsolatban, nagyon gondoljuk át a döntést. Érdemes kicsit számolni, valóban van-e anyagi keretünk kedvencünk egészségügyi ellátására, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az ivartalanítás egyszeri összege meg sem közelíti egy életmentő műtét, vagy komoly betegség kezelésének költségeit..

Ezen felül az állatvédelmi csoportok, szervezetek rendszeresen hirdetnek ivartalanítási akciókat macskák és kutyák részére. Nem ritka, hogy a normál ár feléért-negyedéért végzik el a műtétet az akcióban résztvevő állatokon (természetesen ugyanazzal a munkaszínvonallal, mintha “utcai” betegről lenne szó). Az ivartalanítási akciókról érdemes a közelben lévő állatvédelmi szervezeteknél érdeklődni.

Az Összefogás A Szánhúzókért Alapítvány csapata semmilyen körülmények között nem támogatja a kutyák komoly kinológiai ismeretek, átgondolt tenyésztési célok és törzskönyv nélküli tenyésztését, és határozottan ellenzi és elítéli a szaporítást!

Fontos információk

Kutyák